17/02/2026
Az új KRESZ tervezetének részletes szakmai véleményezése
Háttér
A közlekedési szakma fontos mérföldkőhöz érkezett: Lázár János közlekedésért felelős miniszter január 20-án publikálta az új KRESZ tervezetét, amely a hatályos változathoz képest számos jelentős változást tartalmaz.
A SZAKOE fontosnak tartja, hogy a tervezet kapcsán felmérje a járművezető-képzésben dolgozók szakmai meglátásait, és ezekkel összhangban egységes álláspontot képviseljen a döntéshozók felé.
A beérkezett észrevételek alapján készült a következő összefoglalás:
Új KRESZ és annak bevezetése
A KRESZ megújítását alapvetően szükségesnek tartják a járművezető-képzésben dolgozó szakemberek, a tervezet terjedelmét azonban hosszúnak (82,9%), szerkesztését kissé bonyolultnak ítélik (77,5%), és több helyen pontosítást is javasolnak.
A jogosítvánnyal rendelkezők számára egyértelműen kötelező elméleti továbbképzést (63,7%), valamivel kisebb arányban akár vizsgát javasol a szakma, a járművezető-képzésben részt vevő szakemberek (szakoktatók, vizsgabiztosok) számára pedig – lehetőleg térítésmentes – elméleti képzést tartanak szükségesnek. Utóbbinál a többség az e-learning képzést tartja célravezető módszernek, de sokan vetették fel a személyes konzultáció és rendezvények szükségességét is az új szabályok egységes értelmezése érdekében. A zökkenőmentes átállásra, vagyis az új szabályok megjelenéstől számított hatálybalépéséhez a szakma szerint legalább 8-9 hónapra van szükség.
Tervezett módosítások megítélése
A vélemények alapján a tervezett módosítások irányával, főként azok szükségességével a szakma egyetért, a részletszabályok tekintetében azonban számos változtatást tart indokoltnak. Ugyanakkor van néhány olyan elem is, ahol a hatályos szabályozást jobbnak tartja, így annak meghagyását javasolja.
Elnevezések, definíciók – fontos, hogy a fogalmak, definíciók hasznosak, könnyen érthetők és ezáltal könnyen is magyarázhatók legyenek.
A szakma nincs ellene a köznyelvi elnevezések alkalmazásának (76,9%), de vannak olyanok, amelyeknél azt érzi, elvész a szakmaiság – ilyen például a zebra kifejezés használata.
Erős a fenntartás a laza, becéző szavak (pl. suli, ovi, puszi stb.) használatával kapcsolatban is.
Más esetekben viszont ellenkező irányú elmozdulást is szóvá tettek a válaszadók, így egyes jelzőlámpák eddig nem használt, túlságosan szaknyelvi elnevezése kapcsán: pl. általános járműjelző, fedezőjelző.
A tervezetben szereplő fogalmak mennyiségét összességében túlzónak és részben feleslegesnek érzik.
Egyes fontos alapfogalmaknál viszont hiányérzetüket fejezték ki. Helyeslik a zavarás és az akadályozás fogalmi magyarázatának megjelenését, viszont ezek tartalma elcsúszik a veszélyeztetés irányába, amelyet sajnos nem definiál a tervezet.
Mikromobilitási eszközök, rollerek – az egyik legjobban várt változás, amelyet alapvetően támogat a szakma, de pontosításokat, sőt szigorításokat itt is javasol a tervezetben megfogalmazottakhoz képest.
A motoros rollerek vonatkozásában a szakma egyetért azzal, hogy új járműkategóriák kerüljenek bevezetésre (87,8%).
A válaszadók kétharmada (68,3%) szigorítana azon, hogy 12 éves kortól már lehessen kisteljesítményű motoros rollerrel közlekedni.
A nagyteljesítményű rollerek használatát pedig a többségük (73,3%) vezetői engedélyhez kötné.
A többség (73,3%) nem ért egyet a további mikromobilitási eszközök gyalogosokhoz sorolásával, inkább a rollerekhez hasonló szabályozást alkalmazna.
Gyalogosok, kerékpárosok, járdahasználat – a szakma kritikus szemlélettel vizsgálja az egyes szabálymódosításokat abban a tekintetben, hogy azok mindig megfelelően szolgálják-e a gyengébb közlekedők védelmének egyébként helyesen megfogalmazott alapelvét.
A gyalogosok, egy nyomon haladó járművek és más, gyengébb közlekedési résztvevők melletti elhaladásnál előírt konkrét oldaltávolságok bevezetésével a válaszadók közel fele egyetért (48%). További közel 20% akár tovább szigorítaná a tervezett módosítást.
A többség (66,8%) egyetért abban is, hogy a záróvonal bizonyos feltételek mellett átléphető, ha a megjelölt oldaltávolság enélkül nem tartható.
A szakmai válaszadók fenntartásukat fejezték ki a járdahasználat új szabályaival kapcsolatban. A tervezet többek szerint túlzottan
sok résztvevőt,
sok helyzetben,
nagy sebességgel,
sok kényelmetlenséget okozva
enged fel a járdára a klasszikus értelemben vett gyalogosok mellé.
Elfogadják (90,3%) azt az újdonságot is, hogy a gyalogosnak ne csak a zebrán, hanem már a zebrához közelítve, az áthaladási szándékukból kifolyólag is értelmezhető legyen az elsőbbsége, itt legfeljebb az áthaladási szándék megítélésében igényelnének nagyobb egyértelműséget.
A kerékpárosok zebrán leszállás nélküli áttekerését viszont – azzal együtt, hogy így nem kapnának elsőbbséget – a szakma kifejezetten ellenzi (77,7%).
Elsőbbségadás, előny, cipzármódszer – az elsőbbség terén erős az igény az egyértelmű szabályozásra, ugyanakkor érezhető az együttműködés erősítésének támogatása is más közlekedők, különösen a közösségi közlekedés irányában.
Egyetért a szakma azzal, hogy a járművezetőnek lakott területen elsőbbséget kell adnia a megállóhelyen elindulási szándékot jelző közösségi közlekedési jármű és az iskolabusz részére (83,5%).
A járművek és gyalogosok viszonyában bevezetett előny fogalmát a többség (62,4%) nem tartja elég egyértelműnek.
Ezzel összefüggésben erősen aggályosnak tartja a szakma, hogy a tervezet szerint bizonyos esetekben előnyt kell biztosítani a járműforgalmat keresztező gyalogos forgalom részére. Az új szabály mindenki által történő megismerése és egyértelmű értelmezése hiányában ez inkább csökkenti, mint növeli a közlekedés biztonságát.
A cipzármódszer bevezetésére vonatkozó tervezettel a kitöltők fele (51,2%) a jelenlegi javaslat formájában egyetért, negyedük (26,6%) pedig akár tábla nélkül is kötelezővé tenné az alkalmazását. Vagyis a módszer alkalmazásának nagy az elfogadottsága.
Sebességhatárok – a technika fejlődése egyes esetekben elfogadhatóvá teszi az általános sebességhatárok növelését, a különböző járművek egységesülő sebességhatárai pedig jót tehetnek a folyamatos haladásnak és ezzel a közlekedés biztonságának is.
Egyetért a szakma abban, hogy a tehergépkocsik, buszok, pótkocsit vontató járművek legnagyobb megengedett sebessége lakott területen kívül egységesen 90 km/h legyen (77,6%), és támogatja a robogók és traktorok megengedett legnagyobb sebességének tervezett változását (74,7%).
Abban is szinte egyhangú (82,3%) a szakma egyetértése, hogy autóutak és autópályák bizonyos szakaszain táblával engedélyezhetik az általános sebességhatárnál nagyobb sebességet.
Sávhasználat, jobbratartás, mellette elhaladás – fontos téma, amely a jelenlegi szabályozási környezetben is sok konfliktust eredményez, elsősorban a szabályok be nem tartása miatt.
A szakmai válaszadók többsége (58,6%) hasznosnak tartja a jobbratartással kapcsolatban a vegyes sávrész fogalmának bevezetését.
Támogatják azt is (69,1%), hogy a forgalmi sávon belül nincs feltétlen jobbra tartási kötelezettsége a motorkerékpároknak és a kettőnél több kerekű járműveknek.
Minimális többség (51,5%) támogatja, vagyis a szakma megosztott abban, hogy forgalmi torlódás esetén kétkerekű motorkerékpárral a lassabban haladó járművek között, vagy azok bal oldalán is előre szabad haladni.
A válaszadók nem érzik egyértelműnek a mellette elhaladás fogalmát (sávváltással vagy anélkül), és problémásnak érzik egyes szabályait is (jobbról elhaladás többnyire csak torlódás esetén, ami viszont legfeljebb 10 km/h-s haladást jelent).
Megállás, parkolás – a szakma itt az egyértelműséget, a hasznosságot és a gyakorlatias szemléletet keresi elsősorban.
A megállás és a parkolás definíciója jelentősen változik a korábbiakhoz képest és a válaszadók erősen megosztottak az új meghatározások egyértelműsége tekintetében.
Nem tartják életszerűnek, hogy a megállás csak akkor nem minősül parkolásnak, ha a járműnél maradó vezető kifejezetten vezetésre alkalmas helyzetben van.
Csak részben érzik mindenki számára hasznosnak és elfogadhatónak az új megállási, parkolási szabályokat, ahol az egyik fő aggályuk az utascsere megengedése a járdán.
Világítás, jelzések, közúti jelzések – fontos, hogy a szabályok a közlekedésbiztonság növelését szolgálják, mindezt összhangban a technikai fejlődéssel.
A válaszadók nagy többségben (71,9%) nem értenek egyet azzal, hogy a gépjárműveket mindig, mindenhol tompított fényszóróval és helyzetjelző lámpával kelljen kivilágítani. Szerintük a nappali kivilágításnál továbbra is megfelelő lenne a gépjárművek többségén már elérhető nappali menetfény.
Megfelelőnek tartják a figyelem elterelésére alkalmas technikai eszközök használatának tervezett szabályozását, mind a járművezetők (75,1%), mind a gyalogosok (72,9%) esetében.
