29/11/2023
„Kell egy bérlet, ami jó erre is, kitalálod holnapig?” – Lázár Jánossal indult az első szabadkai vonat
2023. november 28.
„Csinálnunk kell egy bérletet, ami jó erre is, holnap kormányülés lesz, elő is vezetném. Kitalálod holnapig?” – kérdezte Lázár János építési és közlekedési miniszter Pafféri Zoltán MÁV-vezérigazgatótól a százezres Szabadka felé tartó, nyolc év után újraindult Szeged–Szabadka-vasút első járatán kedden hajnalban. A kérdés azért jött fel, mert az egyik utas előtte megjegyezte: a könnyebb közlekedés érdekében érdemes lenne valamilyen bérletet kitalálni erre a vonalra is, olyasmit, mint az országbérlet, de ami mindkét ország utasai számára használható.
Erre a felvetésre jegyezte meg Lázár, hogy
„arra, hogy valaki minden nap ingázzon, valóban nem olcsó a 2350 forintos menetjegy”.
Lázár azt kérte az igazgatótól, hogy beszéljen a szerbekkel erről, még ma. Pafféri látszólag rábólintott a miniszter ötletére, és hozzátette, akkor egy gyors termékfejlesztést kell csinálniuk.
Pafféri, Lázár és Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) megbízott elnöke a menetrendről is beszéltek utazás közben. Lázár azt mondta, Pásztor javasolta, hogy így járjanak a vonatok a két város között, ezelőtt napi két vonatról szóltak a hírek.
„Jelentem, hatvan fő, tizenhárom perc” – ezt már Röszkén mondta be egy határőr, miután mindenkinek az okmányát leellenőrizték a két ország rendvédelmisei. Az orosz gyártmányú, MÁV-os Uzsgyi motorvonat némi késéssel érkezett a határállomásra, mivel Szegeden a vasútállomáson az első vonat mindenkit megvárt.
A határon harmincegy percet várakozott a szerelvény, így arra is volt lehetőségük a politikusoknak, hogy tüzetesebben megtekintsék a röszkei vasútállomást. Miután mindenki visszaszállt, folytatódott a diskurzus a vonalról. Nagy egyetértés volt abban, hogy a jelenlegi VMSZ-elnök apja, a nemrég elhunyt Pásztor István nélkül ez az egész nem jöhetett volna létre.
„Neki ez stratégiai ügy volt, Pásztor István és Orbán Viktor foglalkozott vele a legtöbbet” – mondta Lázár, majd a semmiből hozzátette,
„a szegedi városvezetéstől nem kaptam támogatást”.
Mielőtt a vajdasági Palicsra ért a vonat – ahol több tucat ember várta az első Szegedről érkező szerelvényt –, lapunk kérdéseire is válaszolt a miniszter. Szabadkáról azt mondta, hogy Pásztor Bálint szerint nagy igény lesz a városban arra, hogy gördülékenyebb legyen az eljutás Szegedre, sokan ingáznak, egyértelműen szükség van a két város közötti fejlettebb közlekedésre.
Lázár arról is beszélt, hogy a vonal folytatását jelentő Szabadka–Baja-összeköttetésről már megállapodtak a szerbekkel, „ez már nem kérdés”, harmadik városként újra össze fogják Baját is kötni Szabadkával és Szegeddel vasúton. Ehhez hozzátette, hogy Kelebiánál is, valamint Hercegszántónál is ki fognak alakítani új, nagyobb határátkelőhelyeket, amik szintén a régió közlekedésének fejlesztését szolgálják majd.
Megkérdeztük Lázárt, hogy a jelenlegi dízelmotorvonatok helyett miért nem villamos motorvonatok járnak, amiknek már ki is van húzva a felsővezeték. A miniszter szerint most eléggé sűrű ez a vonal, mivel a Belgrád–Budapest-teherforgalom is itt zajlik, de tervben van a fejlesztés, ami pontosabban villamoshálózat-fejlesztést jelent, ami Lázár szerint a most átadott beruházásnak nem is volt a része.
Ehhez a kérdéshez végül Pafféri Zoltánt hívta segítségül, aki konkrétan úgy nyilatkozott, hogy csak 2025 második felére fog ez megvalósulni, mert mindkét országban áramkapacitást kell fejleszteni. A kivitelezést 2025 júniusára vállalta a magyar fél, ezután pedig az utasigénytől függ, hogy a korábbi ígéreteknek megfelelően Flirt típusú, korszerű motorvonatokat közlekedtetnek-e majd Szabadka és Szeged között.
Pásztor Bálint szerint már ez a napi öt járat is meghaladja az eredeti tervet. „Mi szabadkaiak és Szabadka környékiek jelentős mértékben Szeged felé orientálódunk és gravitálunk” – fogalmazott a Szegedernek. Jelentős előrelépésnek tekinti, hogy most már Horgosról, Királyhalomról és Hajdújárásról is el lehet jutni Szegedre, onnan pedig Budapestre, de akár tovább is Bécs felé. A következő cél a Lázár által is említett Szeged–Szabadka–Baja-vonal kialakítása.
A Szeged–Szabadka-vonal története egészen 19. századig nyúlik vissza. Nem sokkal az átadás után már arról írtak 1869 októberében, hogy érezhetően fellendült a gazdaság Szabadkán. A vasútvonalnak két fénykora is volt, miután egy hosszabb leállás után 1988-ban újraindították: a 90-es években, amikor a Moszkva–Belgrád közötti Puskin-expressz is erre közlekedett, illetve 2005 és 2007 között, amikor a Bzmotok a Szeged–Szabadka–Kiskunhalas-útvonalon jártak, kétszer is keresztezve a határt.
A két város között 2015-ben járt utoljára vonat, amikor a pálya állapotára és a migrációs helyzetre hivatkozva leállították a személyforgalmat. A vonal újranyitása a Budapest–Belgrád-vasút miatt került ismét napirendre, hogy a tehervonatoknak legyen alternatív útvonaluk. Mától napi öt járatpár közlekedik a két város között. Egyelőre 60 km/órával haladva, másfél óra alatt lehet eljutni egyik városból a másikba, de a 2025-ös, végleges befejezést követően a menetidő, amit a harmincperces határellenőrzés is hosszabbít, lényegesen rövidebb lehet majd.
A Szeged és Szabadka közötti 45 kilométeres utat másfél óra alatt teszi meg az öreg orosz vonat. A gyorsabb menetidőre és a modern villamos motorvonatokra éveket kell még várni.
